Összegezzük a hétvégét. Szombat napközben kultutrális fejlődésemet elősegítvén, megnéztem a Tretyakov képtárat. Ismét rájöttem, hogy az impresszionizmuson és szürrealizmuson kívül a többi nem érdekel. Mondhatni egy szar volt a képtár. 3 tonna portré orosz nagy arcokról, 60 teremben. Még nem is lett volna baj vele, de mind egy kaptafára mentek, és valami hihetetlen csúnya az összes nő a portrékon. Biztos a nemesi beltenyészet eredménye. 2 kép határeset volt, de ami a legjobb kép, az amikor Rettegett Iván megöli fiát és a kezében tartja a testét. Na azt elismerem az adta. Az ikonfestészet meg maga az óborzalom. Lényeg, hogy utána placcoltunk egy helyet a mekiben és benyomtunk pár kergemarha burgert. Lehet, hogy megeszi az agyam de legalább finom. Este meg mit is csináljuk, 2 óra szájtépés és jaj milesz velünk, megerőszakolnak, kifosztanak és egyebek után arra a döntésre jutottunk, hogy nekünk bizony el kell menni a Propaganda nevű diszkóba.

Ok menjünk. Fogtunk taxit azt hajrá. A taxisok itt Moszkvában mind maszekban nyomják. Ki kell csak állni az út szélére és megáll valaki. Az ár változó, ha nem tetszik elküldöd 2 percen belül ugyis jön más. A városban nagyáltalánosságban 400 rubelért bárhova elvisznek annyi embert amennyi befér a kocsiba. Néccázé bementünk tehát 9 en ami nem rossz, mivel a város közepén volt a hely. Morrisons 2 heringbulira emlékeztetett, csak több volt az orosz. Belépő nem volt, de pofára ment kit engednek be. Meglepetésemre bejutottam. Egynek elmegy, de többet oda sem megyünk.

Főzzünk gulyást. Zsír végre valami emberi kaja. Bár a hús itt duplája mint otthon. Sebaj egyszer élünk. Megfőtt fasza lett, elfogyott, bár én hiányoltam az otthoni csípőspaprikát. Kérem csomagban feladni. Most nincs kép, ennyi. Pá.